A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség

Doppingszabályzata

Általános irányelvek

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (a továbbiakban: MHSSz, vagy Szövetség) doppingszabályzata a nemzetközi doppingellenes program szabályait és a doppingellenes tevékenység szabályaira vonatkozó 43/2011 (III.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezéseit veszi alapul saját doppingellenes tevékenységében, gondoskodik az aktuális tiltólista közzétételéről. A Szövetség teljesítményfokozó szerekkel kapcsolatos álláspontja megegyezik a nemzetközi doppingellenes szabályzat alapelveivel: a dopping alapjában ellentétes a sporttal, sportszerű magatartással, az egészséges életmóddal. Ennek szellemében a Szövetség tagegyesületeinek versenyzői, sportszakemberei kötelesek betartani, betartatni a nemzetközi szakszövetség doppingellenes szabályzatával harmonizáló rendelkezéseket, figyelemmel kísérni az aktuális doppinglistát, arról tájékoztatni a versenyzőket, kiskorúak esetén a szülőket! A doppingszerek használatára vonatkozó jogszabályok betartása kötelező, az alábbiak szerint:

1. Doppingvétséget követ el az a versenyző, sportszakember, aki az érvényes tiltólistán szereplő szert, gyógyszert birtokol, használ vagy kísérletet tesz annak alkalmazására, kivéve, ha annak gyógyászati célú felhasználását igazolni tudja (gyógyászati célú mentesség). Terjeszt, ill. üzérkedik tiltott anyaggal vagy módszerrel, más versenyzőnek doppingszert ad be vagy megkísérli azt, közreműködik benne, leplezi annak használatát.
2. A vétség megállapítása, bizonyítása után (lásd Kormányrendelet) a Verseny Bizottság meghatározott időre a versenyzőt, sportszakembert eltiltja a versenyzéstől, ill. a felkészítő munkától.

A Szabályzat hatálya

1. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az MHSSZ által kiadott versenyzői engedéllyel rendelkező valamennyi versenyzőre, a versenyző felkészítésében, illetőleg irányításában résztvevő sportszakemberekre, valamint a Szövetség versenyrendszerében résztvevő sportszervezetekre.
2. Jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a hazai versenyrendszerben szervezett versenyekre, továbbá a nemzetközi sportszövetség által elrendelt hazai doppingellenőrzésekre.
3. Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben illetve a jelen szabályzat és a HUNADO Doppingellenes Szabályzatának eltérése esetén a HUNADO Doppingellenes Szabályzata irányadó, melynek mindenkor hatályos állapota a HUNADO weboldalán (www.antidopping.hu) érhető el.
4. A jelen szabályzat hatálya alá tartozó sportoló és sportszakember köteles a szabályzat mellékleteként csatolt nyilatkozat aláírásával alávetni magát a Nemzetközi Sport Választott Bíróság (Court of Arbitration for Sport; a továbbiakban: „CAS”) kizárólagos joghatóságának (alávetés) azon ügyekben, amelyekben a sportág nemzetközi szövetségének Doppingellenes Szabályzata, vagy a HUNADO Szabályzat szerinti jogorvoslati fórum a CAS.

A doppingtilalom, a doppingtilalommal kapcsolatos kötelezettségek

1. A versenyző nem használhat, illetve nem alkalmazhat, vagy forgalmazhat – a mindenkori hatályos doppinglistát tartalmazó jogszabályban meghatározott – tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket.
2. A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat).
3. A versenyző köteles
   1. a versenyen felhívásra a doppingvizsgálatnak alávetni magát,
   2. versenyen kívül doppingellenőrzés céljából rendelkezésre állni, a tartózkodási helyére vonatkozó információkat biztosítani,
   3. a doppingellenőrzési űrlapon a valóságnak megfelelő adatokat feltüntetni, ezen belül a tájékoztatási követelményeknek eleget tenni,
   4. szükség esetén a gyógyászati célú mentességhez a bejelentési kötelezettségnek eleget tenni,
   5. doppingvétség esetén, amennyiben a versenyző kéri a „B” minta vizsgálatát, a vizsgálat költségeit megfizetni.
4. A sportszakember köteles
   1. a versenyzőt a doppingellenes előírásokról tájékoztatni,
   2. a versenyzőt a dopping alkalmazásának következményeiről felvilágosítani,
   3. a versenyző (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését elősegíteni.
5. A Szövetség köteles
   1. évente több alkalommal versenyen és versenyen kívül doppingellenőrzést kezdeményezni, illetőleg megrendelni,
   2. a doppingellenőrzéseket nyilvántartani, a mintavételek eredményeinek dokumentációját 8 évig megőrizni,
   3. a Nemzetközi (IFSC) Sportszövetség Doppingellenes Szabályzatában meghatározott kötelezettségeinek, ezen belül az adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségeinek eleget tenni,
   4. az általa megrendelt doppingellenőrzéseket megfizetni,
   5. doppingvétség esetén a doppingeljárást jelen Szabályzat és a Nemzetközi Szövetség (IFSC) Doppingellenes Szabályzata alapján lefolytatni.

A doppingvétség

1. Doppingvétséget követ el a versenyző, ha
   1. a testéből származó mintában jelen van a doppinglistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje (azon szerek kivételével, amelyek tekintetében a tiltólista egyedi mennyiségi határérték eléréséhez vagy meghaladásához köti a doppingvétség megállapítását);
   2. a tiltólista szerint egyedi mennyiségi határérték eléréséhez vagy meghaladásához kötött doppingvétség esetén, a tiltólista szerinti egyedi mennyiségi határértéket eléri vagy meghaladja a tiltott szer, annak származéka vagy markerje;
   3. a doppinglistán szereplő tiltott szert használ, vagy tiltott módszert alkalmaz, vagy a használatot, alkalmazást megkísérli;
   4. a mintaszolgáltatási kötelezettséget elkerüli, vagy megfelelő indokolás hiányában megtagadja, vagy a mintaszolgáltatás - azt követően, hogy a versenyző erről írásban értesítést kapott - a versenyző önhibájából elmarad, továbbá, ha a mintavétel rendjét nem tartja be, vagy a mintavételt egyéb módon akadályozza;
   5. a versenyen kívüli rendelkezésre-állásra, ezen belül a tartózkodási helyére vonatkozó információk biztosítására és a doppingellenőrzésen való részvételre vonatkozó, a doppingellenes szervezet szabályzatában meghatározott tájékoztatási követelményeket megszegi;
   6. a doppingellenőrzést manipulálja, vagy azt megkísérli;
   7. versenyidőszakban bármilyen tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol, vagy versenyen kívüli időszakban bármilyen, versenyidőszakon kívül tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol,, kivéve, ha igazolja, hogy gyógyászati célú mentességet élvez.
   8. tiltott szert vagy tiltott módszert, vagy tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását jogosulatlanul előállítja, kidolgozza, megszerzi, értékesíti, bármely más formában versenyző, sportszakember vagy más személy részére átadja, más formában megismerteti, szállítja, terjeszti, vagy bármilyen formában hozzáférhetővé teszi, vagy ezeket megkísérli;
   9. versenyidőszakban más versenyzőnek bármilyen tiltott szert bead, vagy bármilyen tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását más versenyzővel összefüggésben alkalmazza, vagy versenyen kívüli időszakban más versenyzőnek versenyidőszakon kívül tiltott szert bead, vagy tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását más versenyzővel összefüggésben alkalmazza, ezekhez vagy ezek leplezéséhez segítséget nyújt, ezekben közreműködik, vagy ezeket megkísérli;
   10. doppingvétség elkövetésében vagy annak kísérletében, vagy a Kormányrendelet 31. § (1)-(3) bekezdése rendelkezéseinek más személy általi megsértésében közreműködik, azt ösztönzi, ahhoz vagy annak leplezéséhez segítséget nyújt, vagy ezek elkövetésére rábír, vagy ezek elkövetésével összefüggésben bármely más típusú szándékos cselekményt valósít meg, vagy azt megkísérli;
   11. eltiltás hatálya alatt álló vagy olyan sportszakemberrel valósít meg sportszakmai együttműködést vagy azt leplezi, akit - olyan magatartás miatt, ami doppingvétségnek minősül - büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás eredményeként elítéltek vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltották feltéve, ha előtte a versenyzőt szabályszerűen értesítették a sportszakember eltiltott státuszáról és az együttműködés következményeiről;
2. Doppingvétséget követ el a sportszakember, ha
   1. versenyidőszakban a versenyzővel összefüggésben tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol, vagy azzal rendelkezik, vagy versenyen kívüli időszakban bármilyen, versenyidőszakon kívül tiltott szert vagy módszert a versenyzővel összefüggésben birtokol vagy azzal rendelkezik, kivéve, ha igazolni tudja, hogy az a versenyző engedélyezett gyógyászati célú mentességére figyelemmel történik;
   2. versenyidőszakban versenyzőnek bármilyen tiltott szert bead, vagy bármilyen tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását a versenyzővel összefüggésben alkalmazza, vagy versenyen kívüli időszakban versenyzőnek versenyidőszakon kívül tiltott szert bead, vagy tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását versenyzővel összefüggésben alkalmazza, tiltott szert vagy tiltott módszert, vagy tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt, vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását jogosulatlanul előállítja, kidolgozza, megszerezi, értékesíti, bármely más formában versenyző, más sportszakember vagy harmadik személy részére átadja, más formában megismerteti, szállítja, terjeszti, vagy bármilyen formában hozzáférhetővé teszi;
   3. a b) pontban meghatározott doppingvétségek elkövetéséhez segítséget nyújt, abban közreműködik vagy ezeket megkísérli;
   4. a doppingellenőrzést manipulálja vagy azt megkísérli;
   5. tudomására jut, hogy a versenyző doppingol, illetve valaki a versenyzőnek a doppingoláshoz segítséget nyújt, és ezt nem jelenti be a doppingellenes szervezetnek.

A doppingellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések

1. A doppingellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) lehet előre bejelentett vagy előzetes bejelentés nélküli, és kiterjed minden - versenyengedéllyel rendelkező - versenyzőre.
2. Ellenőrzés tartható sportrendezvényen, a versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban is.
3. Az ellenőrzés elrendelésére a hazai Nemzeti Doppingellenes Szervezet (HUNADO), a WADA, a Nemzetközi Sportszövetség (IFSC), továbbá az MHSSZ jogosult.
4. Az ellenőrzést akkor is el lehet végezni, ha a versenyző a versenytől visszalép, továbbá ha a verseny előtt vagy a versenyen megsérül.
5. Az ellenőrzést a versenyző emberi méltósághoz fűződő jogainak tiszteletben tartásával kell elvégezni.
6. Az ellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges elkülönített helyiséget – be nem jelentett ellenőrzés esetén is – a verseny szervezője köteles biztosítani. Minden más – ellenőrzéssel kapcsolatos – személyi és tárgyi feltételek biztosítása az ellenőrzést elrendelő feladata.
7. A feltételek meglétét a versenybíróság elnöke a verseny előtt ellenőrzi. Ha a verseny a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt nem tartható meg, az ebből eredő többletköltségeket a mulasztó fél viseli.
8. Az ellenőrzés költségeit, az ellenőrzést elrendelő vagy az azt megrendelő szervezet viseli.
9. Az ellenőrzésre egyebekben az 43/2011. (III.23.) Korm. rendeletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

A mintavétel és –kezelés szabályai

1. A doppingellenőrzésből származó minták elemzése csak a tiltólistán szereplő tiltott szerek és tiltott módszerek kimutatására irányulhat.
2. Előbbieken túl a HUNADO által meghatározott olyan szerek elemzése is elvégezhető a versenyzőtől levett mintából, amelyek nem szerepelnek a tiltólistán, de azok visszaélésszerű felhasználása észlelhető a sportban. Az így elemzett szerek kimutatása a mintából nem alapoz meg doppingvétséget.
3. A versenyző előzetes írásbeli beleegyezése nélkül a doppingellenőrzés során levett minta kutatási tevékenység céljára nem használható fel.
4. A doppingellenőrzés vizelet-, illetve vérmintavétellel történik.
5. A mintavétel és -kezelés részletes szabályaira a Kormányrendelet 2. melléletében rögzített szabályok és a nemzetközi követelmények irányadóak.
6. A versenyzők mintájának a Kormányrendelet 3. § b) pontjában meghatározott analízisét WADA által akkreditált laboratórium végzi.

Az előzetes felülvizsgálati eljárás

1. A mintavételt és -kezelést követően az előzetes felülvizsgálati eljárás lefolytatása az MHSSZ feladata.
2. Az előzetes felülvizsgálati eljárást a Nemzetközi Sportszövetség (IFSC) Doppingellenes Szabályzata előírásainak figyelembevételével a Szövetség elnöke, vagy az általa ezzel megbízott személy folytatja le.
3. Ha a doppingellenőrzésre levett – a 43/2011. (III.23.) Korm. rendelet szerinti – „A” jelű minta vizsgálatának eredménye pozitív, az előzetes felülvizsgálati eljárás keretében meg kell vizsgálni, hogy
   1. a versenyző rendelkezik-e gyógyászati célú mentességgel;
   2. történt-e nyilvánvaló eltérés a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi
   előírástól.
4. Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy a versenyző gyógyászati célú mentességgel rendelkezik, vagy nyilvánvalóan eltért nemzetközi előírástól, a pozitív eredménnyel, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartással járó hátrányos következmények nem alkalmazhatók.
5. Az a versenyző, aki orvosilag dokumentálható módon olyan krónikus betegségben szenved, amely indokolja a doppinglistán szereplő valamely tiltott szer vagy ttt módszer használatát, gyógyászati célú mentességért folyamodhat a Terápiás Alkalmazási Kivétel Bizottsághoz (TUE Bizottság)
6. A TUE Bizottság a gyógyászati célú mentességre vonatkozó kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, és határozattal dönt a esség megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, amelyről a Nemzetközi Sportszövetséget (IFSC) és a WADA-t tájékoztatni kell.
7. Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás nem tár fel gyógyászati célú mentességet, vagy olyan nyilvánvaló eltérést a nemzetközi előírásoktól, amelyek az „A” jelűta pozitív eredményét érvénytelenné tennék, a Szövetségnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a versenyzőt arról, hogy
   1. pozitív vizsgálati eredmény született;
   2. melyik doppingellenes szabályt sértette meg;
   3. a versenyzőnek jogában áll kérni a „B” jelű mintája analízisét;
   4. a c) pont szerinti kérelem hiányát úgy kell tekinteni, hogy a versenyző lemondott a „B” jelű minta vizsgálatának jogáról;
   5. a versenyzőnek, illetve az általa választott külső szakértőnek joga van jelen lenni a „B” jelű minta kinyitásánál és vizsgálatánál;
   6. a versenyzőnek jogában áll kérni az „A” és „B” jelű mintája vizsgálati dokumentációját.

A doppingeljárás

1. Ha a doppingellenőrzés eredménye pozitív, vagy a versenyző a Kormányrendelet 12. § (1) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott pontjaiban meghatározott magatartást tanúsít, illetve a doppingolás tényét elismerte, vele szemben a Szövetség doppingeljárást folytat le.
2. Ha a sportszakember Kormányrendelet 12. § (2) bekezdésben b) meghatározott magatartást tanúsít, vele szemben a Szövetség doppingeljárást folytat le.
3. A Szövetség a doppingeljárás alapjául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően - az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményétől függően - haladéktalanul köteles megkezdeni és lefolytatni a doppingeljárást.
4. A doppingeljárást első fokon a Szövetség Fegyelmi Bizottsága folytatja le. A Fegyelmi Bizottság doppingvétség esetén a Fegyelmi Szabályzatban meghatározottak szerint, jelen Szabályzat figyelembevételével jár el.
5. A doppingeljárást másodfokon a Szövetség Fegyelmi Fellebbviteli Bizottsága folytatja le. A Fegyelmi Fellebbviteli Bizottság doppingvétség esetén a Fegyelmi Szabályzatban meghatározottak szerint, jelen Szabályzat figyelembevételével jár el.
6. Az első fokon eljáró Fegyelmi Bizottság határozatával meghozott büntetés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de a másodfokon eljáró Fegyelmi Fellebbviteli Bizottság elnöke a büntetés végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti.
7. Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított 10 éven belül indítható. Külföldön elkövetett doppingvétség esetén a határidőt az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani.
8. Az előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás részletes szabályaira a jelen Szabályzatban foglalt eltérésekkel a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései az irányadók.
9. A versenyen történő doppingvizsgálat eredményeként a megállapított doppingvétség doppingeljárás lefolytatása nélkül, az adott versenyen elért eredmények megsemmisítését vonja maga után, továbbá amennyiben a versenyző a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerés kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni.
10. A (9) bekezdésben meghatározottak alkalmazása akkor is kötelező, ha a versenyző bizonyítja, hogy a doppingvétség elkövetése tekintetében még gondatlanság sem terheli.
11. Az előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás részletes szabályaira – a jelen szabályzatban és a Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel - a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III.12.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.
12. A doppingeljárásban hozott első fokú határozat ellen az eljárás alá vont személy, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érinti, a kézbesítéstől számított tizennégy napon belül jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A jogorvoslati kérelmet az első fokú határozatot hozó doppingbizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a dopping fellebbviteli bizottság elnökének.
13. A doppingvétség megtörténtének bizonyítása - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a doppingeljárást lefolytató doppingbizottságot, illetve dopping fellebbviteli bizottságot terheli. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem értékelhető a doppingeljárás alá vont személy terhére
14. A Kormányrendelet 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott doppingvétséget bizonyítottnak kell tekinteni, ha
    1. a tiltott szer, annak származéka vagy markerje jelen van a versenyző "A" jelű mintájában, a versenyző a "B" jelű mintája elemzéséről lemondott és a "B" jelű mintát nem elemzik, vagy
    2. a "B" jelű minta elemzése megerősíti az "A" jelű minta vizsgálati eredményét
15. A WADA által akkreditált, jóváhagyott laboratóriumok esetén - a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti ellenkező bizonyításig - úgy kell tekinteni, hogy a doppingminta elemzése és őrzése tekintetében a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményeknek megfelelően jártak el
16. A doppingeljárás alá vont személyt terheli annak bizonyítása, hogy
    1. a doppingellenőrzés során eltértek a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményektől, vagy
    2. a minta elemzése, illetve őrzése során eltértek a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményektől és a pozitív vizsgálati eredmény ennek az eltérésnek az eredménye. Az eltérést bizonyítottnak kell elfogadni, ha az legalább a valószínűsítés szintjét eléri.
17. A Kormányrendelet 24. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elkövetett doppingvétséggel összefüggésben a doppingeljárás alá vont személynek a (4) bekezdés szerinti eltérést kétséget kizáróan kell bizonyítania.
18. Ha a doppingeljárás alá vont személy a (16) bekezdés a)-b) pontjában foglalt eltérést bizonyítja, akkor a doppingvétség megállapítása érdekében az eljáró doppingbizottságot, illetve dopping fellebbviteli bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy nem az eltérés vezetett a pozitív vizsgálati eredmény megállapításához vagy a doppingvétséget megalapozó más magatartáshoz.

A büntetések

1. A Szövetség a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény (kihirdetve a 99/2007. (V.8.) Korm. rendelettel) 1. számú melléklete szerinti doppinglista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a versenyzőre az alábbi büntetéseket szabhatja ki:
   1. a IV. fejezet (1) bekezdés a), b), c), d), f) és g) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől
      1. első alkalommal két év időtartamú,
      2. második alkalommal végleges eltiltást;
   2. a IV. fejezet (1) bekezdése) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől
      1. első alkalommal három hónaptól két évig,
      2. második és további alkalommal két évtől négy évig tartó eltiltást.
2. Az 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklet IV. pontja szerinti speciális szereknek a versenyző szervezetében való jelenléte esetén – amennyiben a versenyző bizonyítja, hogy azokat nem a teljesítménye fokozása érdekében alkalmazta – a büntetés:
   1. első esetben szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételtől legfeljebb egy év időtartamú eltiltás;
   2. második alkalommal két év időtartamú eltiltás;
   3. harmadik vétség esetén végleges eltiltás.
3. A versenyzőre az eltiltás büntetés mellett:
   1. az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két év időtartamú kizárás büntetés,
   2. a Szövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása,
4. A szövetség a sportszakemberre az alábbi büntetéseket szabhatja ki:
   1. a IV. fejezet (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől
      1. első alkalommal két év időtartamú,
      2. második alkalommal végleges eltiltást;
   2. a IV. fejezet (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott doppingvétségek elkövetése esetén – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől
      1. első alkalommal négy év időtartamú,
      2. második alkalommal végleges eltiltást;
   3. a IV. fejezet (1) bekezdés f) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől
      1. első alkalommal három hónaptól két évig,
      2. második és további alkalommal két évtől négy évig terjedő eltiltást.
5. Ha a sportszakember a IV. fejezet (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott doppingvétséget kiskorú versenyző sérelmére követi el, a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől végleg el kell tiltani.
6. Ha a sportszakember a doppingvétséget a IV. fejezet (2) bekezdésében meghatározottakkal összefüggésben követi el, a büntetés:
   1. első esetben szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy legfeljebb a sportszakmai tevékenységben való részvételtől egy évre történő eltiltás;
   2. második alkalommal két év eltiltás;
   3. harmadik alkalommal végleges eltiltás.
7. A sportszakemberre az eltiltás büntetés mellett
   1. a Szövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása,
   2. legfeljebb a sportszakember szakmai tevékenységéből származó előző évi nettó átlagjövedelmének hathavi összegét meg nem haladó pénzbüntetés szabható ki.
8. A versenyzőre, sportszakemberre kiszabott pénzbüntetést a Szövetségnél kell befizetni. A Szövetség a pénzbüntetést köteles sportágában a doppingellenes tevékenységre fordítani.
9. Ha a versenyző a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a IV. fejezet (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként meghatározott eltiltás büntetés nem alkalmazható.
10. Ha a versenyző a doppingeljárás során bizonyítja, hogy nem terheli szándékosság a IV. fejezet (1) bekezdés a), b), c) vagy d) pontja szerinti doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél.
11. Ha az eltiltás időtartama végleges, akkor a (2) bekezdés szerint csökkentett időtartam nem lehet kevesebb nyolc évnél.
12. A sportszakember által elkövetett IV. fejezet (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti doppingvétség tekintetében a (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
13. Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingeljárás során érdemben közreműködik más versenyző, csapat vagy sportszakember doppingvétségének a felderítésében, vagy az általuk elkövetett doppingvétség bizonyításában, velük szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás tekintetében a (2)-(3) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
14. Az eltiltás hatálya alatt álló személy a doppingellenes szervezet által szervezett doppingellenes felvilágosító és rehabilitációs programokon kívül semmilyen formában nem vehet részt versenyrendszerben szervezett versenyen, kivéve nézőként. Az a személy, akivel szemben négy évnél hosszabb időtartamú eltiltás került kiszabásra, a négy év elteltét követően – azon sportágon kívül, amelyben a doppingvétséget elkövette – részt vehet alacsonyabb osztályban szervezett versenyeken, feltéve, ha az adott sportág versenyszabályzatában meghatározottak szerint az alacsonyabb osztályból nem kvalifikálhatja magát országos vagy nemzetközi versenyre. A versenyző az eltiltás hatálya alatt sportszakemberként, a sportszakember pedig versenyzőként nem tevékenykedhet. Az eltiltás hatálya alatt a versenyző köteles a tartózkodási helyéről, illetve annak megváltozásáról a doppingellenes szervezetet tájékoztatni, és versenyen kívüli vizsgálatok céljából részére rendelkezésre állni.

A Szövetség további feladatai

1. A Szövetség beszerzi (vagy tagszervezetei útján beszerezteti), nyilvántartja, a HUNADO ez irányú megkeresése alapján pedig a HUNADO rendelkezésére bocsátja a 18 éven aluli versenyzők doppingellenőrzéséhez szükséges,a jelen szabályzat mellékleteként csatolt nyilatkozat szerinti törvényes képviselői hozzájárulásokat.
2. A A Szövetség beszerzi (vagy tagszervezetei útján beszerezteti), nyilvántartja, a HUNADO ez irányú megkeresése alapján pedig a HUNADO rendelkezésére bocsátja az általa megkért CAS alávetési nyilatkozatot, vagy annak másolatát.